2015 – az állami nyugdíjnak csökkennie kell

A hazai nyugdíjrendszer 20-30 évig még kitart, de azt követően a romló demográfiai tendenciák miatt nem lehet elkerülni az állami nyugdíjak visszaesését. Egyszerűen nem lesz elég járulékfizető a mostani szintekhez hasonló nyugdíjak kifizetésére, megoldás lehetne az állami kötelezés és/vagy az öngondoskodás felértékelődése. A fő probléma az, hogy nincs elég pénze a lakosságnak nyugdíj-megtakarítások felhalmozására.

Nyugdíj-csökkenés-2015

Elképesztően sok dolga lenne a kormánynak

A magyar nyugdíjrendszer is hasonló problémákkal küszködik, mint globálisan sok helyen, vagyis a társadalom öregszik a korfa egyre inkább fordított piramis formáját veszi fel. Triviális, hogy járulékfizetőt kell magunk mögé állítani, hogy nyugdíjunk lehessen. Botos Katalin szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy nincs probléma a nyugdíjrendszerünkkel a következő 20-30 évben, mert kell vele foglalkozni, de utána nagyon nehezen tud majd az állam nyugdíjat fizetni.

Nem elég jó döntést hozni, hanem jól is kell kommunikálni, márpedig ezen a téren komoly problémák vannak hazánkban. Jelenleg a közbeszédben nem lehet arról sokat hallani, hogy mi lesz 20-30 év múlva, és hogy mi lesz alapja a nyugdíjunknak. Reformértékű lépésekre van szükség, ez a kommunikációra is igaz, a gyerekeink és az unokáink érdekében tudatosítani kell az emberekben, hogy a mostani járulékfizetésünkkel a szüleinkkel szembeni adósságunkat törlesztjük.

Önmagában nem elég gyerekeket felnevelni, a gyereknek a munkaerőpiacon el is kell tudniuk helyezkedni, márpedig ezen a téren nem állunk nagyon jól. A foglalkoztatottság egyelőre állami segítséggel javulni tudott, de az idősek és a foglalkoztatottak aránya idővel felborul, ha ezzel nem teszünk valamit, akkor elképesztően rossz helyzetben találjuk magunkat. Aggasztó folyamat, hogy a 20-30 év közötti korosztály nem akar házasodni és gyereket vállalni, ezen felül több százezren hagyták el az országot és a döntő többségük nem is akar visszatérni.

Nem lesz elég pénz a társadalombiztosítási rendszer fenntartására, az állami nyugdíjnak csökkenni kell a demográfia miatt. Ezért elengedhetetlen, hogy ne takarítsuk meg, az embereknek a nyugdíjszakértő szerint meg kell érteniük, hogy a mai fogyasztásukról le kell mondaniuk. Két fontos teendőnk van, egyrészt a nagy állami tb-rendszer is reformra szorul, másrészt ösztönözni kell az embereket, hogy a nyugdíjukra tegyenek félre. Sok helyen lehet arról olvasni Botos Katalin szerint, hogy felértékelődik az öröklés fontossága, ez viszont tovább növeli a társadalom egyes csoportjai közötti szakadékot.

Öngondoskodás nélkül nem megy

A következő néhány évben nem kell nagyobb átalakításra számítani a nyugdíjrendszerben, mert elvileg a rendszer ezt nem követelné meg, pedig épp itt lenne az idő, hogy valami elinduljon. Az emberekben egyre többet jön elő a kérdés, hogy kisebb lesz az állami nyugdíj, de arra a szintre már nem jutnak el, hogy a döntő lépést megtegyék. Azért is van például komoly összeg az életbiztosítóknál, mert a tanácsadók az ügyféllel folyamatosan kapcsolatban vannak, miközben egy önkéntes nyugdíjpénztár esetében erre nincs meg az elegendő pénz.

Nagymértékű megtakarítás szükséges ahhoz, hogy 20 évre 100 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést érhessünk el mai árakon. Ha például 20 évünk van felhalmozni, akkor havonta 50 ezer forintot lenne szükséges felhalmozni, hogy a körülbelül 20 millió forintos számlaösszeg összejöhessen. Nyilvánvaló, hogy ezt manapság az aktívak nagyobb része nem tudja előteremteni, felmérések szerint a többségnek a napi számlák kifizetésére sem jut elég pénze és napról napra él. A panelbeszélgetés alapján kiderült, hogy többletforrásra van szükség, a lakosságnak nyugdíjcélú megtakarítást kell felhalmoznia a fogyasztás rovására.

A konferencia közönségének szavazása alapján a legnagyobb korlát, hogy nem nőttek érdemben a nyugdíjcélú megtakarítások, hogy a lakosságnál nincs elég pénz. A panelbeszélgetésben elhangzottak szerint az emberek bíznak is az államban meg nem is. Utóbbira magyarázat, hogy történtek olyan intézkedések az elmúlt években, amely miatt félthetik az emberek a megtakarításukat (nehogy elvegyék tőlük). A magánnyugdíjpénztári rendszer kvázi kivezetése ezért volt rosszul kommunikálva, mert az emberek azt hitték, hogy az ő pénzük, pedig nem az volt. A panelbeszélgetés végén ismét oda futottunk ki, hogy kötelezés nélkül nagyon nehéz lesz valóban nagy nyugdíj-megtakarítást felhalmozni.