Nyugdíjkorhatár 2021: Tájékoztató az öregségi nyugellátásról!

Nyugdíjkorhatár 2021: Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár a biztosítási jogviszonyban nem álló személy részére. A jogosultsági feltételeknek együttesen kell teljesülniük. Részletek itt

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíj típusai:

– öregségi teljes nyugdíj,

– öregségi résznyugdíj,

– nők kedvezményes öregségi nyugdíja (a jogosultság szabályait külön tájékoztató tartalmazza).

Melyek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok?

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév.

2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.

Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:

– aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,

– aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,

– aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,

– aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,

– aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap ,

– aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban

– sem Magyarországon,

– sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is

– sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban

nem állhat.

[A Tbj. 5. § (1) bekezdésének e) és f) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.]

Ki jogosult öregségi teljes nyugdíjra?

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Ki jogosult öregségi résznyugdíjra?

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.

Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztár tag öregségi nyugdíjának összege?

Ha az igénylő a magán-nyugdíjpénztári tag az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal. Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell.

Jogszabályok: – 1997. évi LXXXI. törvény