Folytatódik az öregségi nyugdíjasoknál a korhatáremelés: 2020-ban immár 64,5 év lesz a korhatár (a folyamat a 65 év eléréséig tart 2020-ban) – azaz most majd az 1956 első félévében születettek mehetnek nyugdíjba.
Bár továbbra is 28 500 forint marad az öregségi nyugdíjminimum, az általános nyugdíjemelés 2,8 százalék lett – a költségvetési törvény alapján. Így januártól 3800 forinttal, körülbelül havi 138 ezer forintra nő az átlagnyugdíj. Ez azt is jelenti, hogy a kormány kissé lemaradt, amikor ekkora mértéket tervezett be a 2020-as büdzsé 2019 nyári elfogadásakor. A kabinet akkoriban ugyanis 2,8 százalékos inflációval számolt 2020-ra (márpedig ennyivel kell emelni a nyugdíjakat is) – csakhogy az MNB ma már 3,5 százalékos inflációt vár jövőre, míg piaci elemzők szerit ennél is kissé magasabb lehet a drágulás.
Jövőre egyetlen társadalombiztosítási (tb) járulékká vonják össze a biztosítottak által jelenleg négy különböző jogcímen fizetett járulékokat (10 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalék pénzbeni egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék) – az új tb-járulék mértéke 18,5 százalék lesz, vagyis a közteher mértéke nem emelkedik.
Az állam a tb-ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják. Ez a nyugdíjasok szempontjából különösen fontos garanciális rendelkezés, amely a nyugdíjtörvényben is rögzített kifizetési garanciát erősíti meg. Így ha a járulékbevételek nem lennének elegendőek a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokra, a költségvetésben külön pótlólagos előirányzatban kell biztosítani a teljes költségfedezetet.
