Nyugdíjkorhatár tudnivalók!
Magyarországon 2026-ban a főszabály szerinti öregségi nyugdíjkorhatár a 65. életév, melyet az 1957-ben vagy azt követően születetteknek kell betölteniük. A teljes nyugdíjhoz legalább 20 év, résznyugdíjhoz minimum 15 év szolgálati idő szükséges. A nők 40 év jogosultsági idővel (ebből 32 év munkával) kedvezményesen, korábban is nyugdíjba vonulhatnak.
- Általános korhatár: 65 év, amely az 1957-ben vagy annál később születettekre vonatkozik.
- Szolgálati idő:
- Teljes nyugdíj:
Minimum 20 év szolgálati idő.
- Teljes nyugdíj:
Az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint fokozatosan emelkedett:
- 1952. január 1-je előtt születettek esetében, a betöltött 62. életév,
- 1952 –ben születettek esetében, a betöltött 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban születettek esetében, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben születettek esetében, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben születettek esetében, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban születettek esetében, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben és később születettek esetében, a betöltött 65. életév.
Öregségi nyugdíjnak minősül a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is, amelyre életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és a gyermeknevelésre tekintettel folyósított ellátásban eltöltött idő, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső idő minősül. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjára vonatkozó részletes szabályok külön tájékoztatóban találhatók.
Hogyan számítják ki az öregségi nyugdíj összegét?
Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.
A nyugdíj alapját képező átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért nettó kereset, jövedelem alapján kerül meghatározásra.
Az öregségi nyugdíj mértékének a megállapításához az arányos szolgálati idő számítást is alkalmazni kell. Csak a járulékfizetésnek megfelelő arányos időszak vehető figyelembe, ha a minimálbérnél alacsonyabb összeg után történt a járulékfizetés az alábbi esetekben:
- részmunkaidős foglalkoztatás,
- főállású kisadózói jogviszony,
- kisadózó vállalkozói jogviszony,
- őstermelői jogviszony.
A nyugdíj összegét a szolgálati idő és a havi átlagkereset arányában az alábbiak szerint kell kiszámolni.
| Szolgálati idő | Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka |
| 15 év | 43% |
| 16-25 év | további 2 % szolgálati évenként |
| 26- 36 év | további 1% szolgálati évenként |
| 37 – 40 év | további 1,5% szolgálati évenként |
| 41 – 49 év | további 2 % szolgálati évenként |
| 50 év, vagy ennél több | 100% |
Ha az igénylő legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik és a nyugdíjkorhatár betöltését a követően a nyugdíj megállapítása nélkül további szolgálati időt szerez, akkor minden 30 nap után 0,5%-os nyugdíjnövelésben részesül. Kizárólag ebben az esetben lehet a megállapított nyugdíj összege a havi átlagkeresetnél magasabb.
