Nyugdíjkorhatár 2021 : Tájékoztató az öregségi nyugellátásról
Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár a biztosítási jogviszonyban nem álló személy részére. A jogosultsági feltételeknek együttesen kell teljesülniük. További részletek >>>
Mik a nyugdíjba vonulás feltételei?
Az első lépés, hogy tisztázzuk mit is jelent az öregségi nyugdíj és öregségi nyugdíjkorhatár. Az öregségi nyugdíj az az összeg, amit idős korunkban az államtól kapunk a munkával töltött éveink után.
Az öregségi nyugdíjkorhatár pedig nem más, mint az az életkor, melynek elérésétől az öregségi teljes- vagy résznyugdíj megállapítható. Ebből kifolyólag öregségi nyugdíjra akkor vagyunk jogosultak, ha a jogszabályban meghatározott életkort betöltöttük valamint rendelkezünk megfelelő szolgálati idővel.
Ez utóbbi nem más, mint a munkával töltött évek száma, vagyis amikor biztosítottak voltunk és az előírt mértékű nyugdíjjárulékot megfizettük.
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíj típusai:
– öregségi teljes nyugdíj,
– öregségi résznyugdíj,
– nők kedvezményes öregségi nyugdíja (a jogosultság szabályait külön tájékoztató tartalmazza).
Melyek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok?
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév.
2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.
Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:
– aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
– aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
– aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
– aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
– aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap ,
– aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.
Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban
– sem Magyarországon,
– sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
– sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban
nem állhat.
[A Tbj. 5. § (1) bekezdésének e) és f) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.]
Ki jogosult öregségi teljes nyugdíjra?
Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
Ki jogosult öregségi résznyugdíjra?
Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?
Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.
Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.
Hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztár tag öregségi nyugdíjának összege?
Ha az igénylő a magán-nyugdíjpénztári tag az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal. Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell.
