Rossz hír, nem fognak örülni a magyar nyugdíjasok!
Rossz hír, nem fognak örülni a magyar nyugdíjasok! Egy részük anyagi okokból döntött úgy, hogy visszamegy dolgozni nyugdíjazása után is, másokat viszont a szakemberhiány miatt szeretett volna még megtartani a munkáltatója. Itthon a legtöbb nyugdíjas az oktatásban és a feldolgozóiparban dolgozik, de a kereskedelemben és a szociális ellátó rendszerben is sokan vannak.
Süle-Szigeti Bulcsú közgazdász a Spirit FM Europeo+ című műsorában arról beszélt, hogy azt látni, a magyar valóság sok nyugdíjas számára az, hogyha kizárólag a nyugdíjára hagyatkozna, nem lenne elég bevétele a szűkös megélhetéshez sem. Az összes nyugdíjasnak (kb 2 millió) a 40 százaléka kevesebb ellátást kap 160 ezer forintnál, tette hozzá a szakértő.
Diseri Dóra, a DW Magyar főszerkesztője elmondta, hogy a témában forgatott riportjukhoz rengeteg nyugdíjas hozzászólt, elmondták, hogy ők is dolgoznak. Voltak, akik azt kérték számon, hogy az illetékes nyugdíjasok vajon miért nem voltak öngondoskodóak. De többen felvetették, hogy a mai fiatalok mennyire tudnak öngondoskodóak lenni.
A közgazdász beszélt arról is, hogy kevesen választják azt a lehetőséget, hogy az adózott jövedelmükből félretesznek. „A németeknél sem annyira lehet számítani az állami nyugdíjra” – mondta Diseri Dóra. Kiderült az is, hogy Németországban szinte a csapból is folyik, hogy a bankok különböző konstrukciót ajánlanak, hogyan lehet félretenni a nyugdíjas időszakra. „De sok munkáltató is biztosít egyfajta nyugdíjalapot, a fizetés egy részét eleve oda szokták utalni. Magyarországon ezekre szintén van lehetőség” – emelte ki Süle-Szigeti Bulcsú.
Többször is átolvastam a cikket, és tartalmaz igazságos megállapitásokat én aláírom. Hozzáteszem azonban hogy nem szabad általánositani.
Takarékoskodna mindenki, ha lenne rá lehetősége. Mit csináljon egy egyedülálló édesapa vagy édesanya aki három gyermeket egyedül nevel? Albérletbe kényszerül, és minimálbéren hajlandóak foglalkoztatni.
Mindhárom gyermek tanul, jó képességű. A másik szülő bosszúból nem fizet gyermektartást, vagy a minimum díjat amiért egy gyereknek egy fél pár cipőt adnak.
Persze hogy a gyermek az első, ne kezdje úgy az életét, hogy nem talál munkát. A szülő látástól-vakulásig dolgozik. Mindenféle hitelt kihasznál. A gyerek munkát vállal, hogy létezni tudjanak. Tető legyen a fejük felett, a gyerekek megfelelően táplálkozzanak. Befőz, megtermelt amit tud. Spórol ezerrel. Miből rakjon félre?
Gyerekek felnőttek, munkájuk van, épitik a saját életüket. Közben a szülő elveszti a munkáját mert megszűnt, csődbe ment. Szerencsés esetben talál munkát, de egy bizonyos kor után marad a munkanélkűli ellátás, a szociális segély vagy a közmunka. Na abból tessék aztán megélni és félretenni. Van egy szatyor bizonyítványom, legalább 9-10 szakmám nem lehet elhelyezkedni vele. Egyrészt a fiatalokat alkalmazzák, másrészt egy szerű parasztésszel rájön az érintett munkakereső, ha végez egy felnőttképzésben 40 pénzügyi számviteli ügyintéző pár hónap alatt valamint egy iskolában 14 fő, aki 4 éven át tanulta ugyanazt. Ki fog tudni elhelyezkedni. Természetesen az utóbbi 14 fő és azok akiket a munkahelye küldött képzésre. Akkor megkérdezem mégegyszer miből rakjunk félre? A nyugdíjat már kórházban „ünnepeltem”!