Nyugdíjkorhatár 2022 :

2022. január 1-én ismét jön a nyugdíjkorhatár emelés, így az már 65 év lesz az 1957-ben születetteknél. Mutatjuk, mikor és milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni, milyen kedvezményes nyugdíjkorhatárral számolhatunk, mi várható a jövőben, illetve mi a helyzet a szomszédos országokban.

A nyugdíjkorhatár meglehetősen gyors ütemben emelkedik, az elmúlt évtizedben pedig számos korábbi kedvezmény is megszűnt.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, ha azt akarjuk, hogy 2030 és 2035 után ne kelljen tovább emelni a korhatárt, akkor

a családokat és a gyermekvállalást kell támogatni, családpolitikát kell folytatni.

Mi az öregségi nyugdíj?

Az öregségi nyugdíj az az összeg, amit idős korunkban az államtól kapunk a munkával töltött éveink után.

Mi az öregségi nyugdíjkorhatár?

Az öregségi nyugdíjkorhatár az az életkor, melynek elérésétől az öregségi teljes- vagy résznyugdíj megállapítható.

Öregségi nyugdíjra akkor vagyunk jogosultak, ha a jogszabályban meghatározott életkort betöltöttük és rendelkezünk megfelelő szolgálati idővel. Ez utóbbi a munkával töltött évek száma, vagyis amikor biztosítottak voltunk, megfizettük az előírt mértékű nyugdíjjárulékot.

Ki jogosult a teljes öregségi nyugdíjra?

A teljes öregségi nyugdíjra az jogosult tehát, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Ki jogosult öregségi résznyugdíjra?

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült. Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Miért szükséges a nyugdíjkorhatár emelés?

Nyugdíjkorhatár 2022:

A 2014 óta zajló fokozatos korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre sávosan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele:

• január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév;
• 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;
• 1953-ban született, a betöltött 63. életév;
• 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;
• 1955-ben született, a betöltött 64. életév;
• 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;
• 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

A nyugdíj az éppen aktív munkavállalók járulékaiból kerül finanszírozásra, így amíg elegendő aktív korú van, addig a befizetések eltartják az idős embereket. Ezzel szemben, ha fogy az aktív korúak száma, esetleg sokan inkább külföldön vállalnak munkát, akkor a rendszer fenntarthatatlanná válik. Kapcsolódó cikk >>>

Magyarországon a nyugdíjasok aránya évről évre nagyobb lesz, míg a munkaképes fiatalok száma jóval kevesebb, ezért az állam a nyugdíjkorhatár növelésével reagál az elöregedő társadalom jelentette gazdasági kihívásokra. Nyugdíjkorhatár 2022 -ben tovább emelkedik, ami igen rossz hír a mostani 60-as korosztálynak.

A nyugdíjkorhatár emelése 2022-ig lezárul, hiszen az 2022. január 1-től 65 évre emelkedik az 1957-ben vagy később születettek részére. Az idei év második félévében így nem lesz nyugdíjmegállapítás a korhatár aktuális betöltése alapján, éppen úgy, ahogyan 2020 első félévében sem volt.

Férfiak nyugdíjkorhatára

A férfiak nyugdíjkorhatára 65 év. Többször is felmerült a férfiak korkedvezményes nyugdíjazásának lehetősége, de a nyugdíjkassza hosszú távú fenntarthatósága érdekében annak ellenére is lekerült az asztalról, hogy a férfiak átlagosan várható élettartama alacsonyabb, mint a nőké.

Nők nyugdíjkorhatára

A nők nyugdíjkorhatára szintén 65 év, azonban a nők esetében öregségi nyugdíj kiszámítása már 40 év szolgálati idő után is megtörténhet, függetlenül attól, hogy hány évesek. Ebbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, munkával kell megszerezniük.

Egyéb korkedvezmények

A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korábban korkedvezményben részesültek, azonban ez a lehetőség 2014. december 31-ével megszűnt. Korábban a hivatásos szolgálatot teljesítők számára – katonák, rendőrök, tűzoltók – is eltörölték a korai nyugdíjazás lehetőségét, így rájuk is a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozik.

A korábban megszerzett korkedvezmény érvényesíthető azokban a munkakörökben, amelyeket a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet ma már hatályát vesztett melléklete sorol fel, így például a bányászok esetében. Azt azonban fontos tudnunk, hogy ezzel csak korhatár előtti ellátást lehet igényelni, vagyis csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat jelent.

Munkavállalás nyugdíj mellett

2020. július 1-től a nyugdíj mellett dolgozók mentesültek a járulékfizetési kötelezettség alól. A nettó bér így jelentősen megnőtt, viszont az már nem vehető figyelembe az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során, hiszen a jövedelem járulékmentessé vált.  Azok a munkáltatók tehát, akik nyugdíjasokat alkalmaznak, mentesülnek mind a szociális hozzájárulási adó, mind pedig a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

Kötelező nyugdíjba vonulni?

Amennyiben valaki nagyon szereti a munkáját és hiányozna a mindennapjaiból, vagy sokkal jobban jár anyagilag, akkor nem kötelező nyugdíjba vonulni, és nincs olyan végső öregségi nyugdíjkorhatár sem, amikortól a törvény tiltaná a munkavállalást.

Hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztár tag öregségi nyugdíja?

Ha az igénylő a magán-nyugdíjpénztári tag az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal.

Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell.

A nyugdíjkorhatár más országokban

Az elöregedés miatt hasonló tendenciát mutat a nyugdíjkorhatár Európában, de természetesen még a szomszédos országok nyugdíjkorhatára is különféle eltéréseket mutat a magyarországi szabályozáshoz képest, a nyugdíjkorhatár rendszere országonként különböző.

Ausztria

A nők általános nyugdíjkorhatára Ausztriában is 65 év lesz, de az csak 2033-ra éri el a 65 évet a nyugdíjkorhatár változás által, mivel a jelenleg 60 éves korhatár 2024. január 1-től évente emelkedik 6 hónappal.

Csehország

A cseheknél mind a nőkre, mind pedig a férfiakra 63 éves és 8 hónapos nyugdíjkorhatár vonatkozik. A jövőben ezt fokozatosan fogják emelni, ameddig 2030-ra eléri a 65 évet, a gyermekes nőkre pedig 2036-ig speciális szabályok vonatkoznak.

Horvátország

A horvát férfiak nyugdíjkorhatára korábban 65 év volt, a nőké pedig mindössze 62,5 év, de a következő években a nők korhatára addig emelkedik, amíg eléri a férfiakra vonatkozó szintet. A hatályos jogszabályok értelmében ezután majd mindkét nem esetében 67 évre emelkedik a küszöb.

Románia

Romániában a férfiakra vonatkozó korhatár 65 év, a nőkre vonatkozó korhatár kb. 61 év 4 hónap. A nők korhatára évente kb. 4 hónappal emelkedik 2023-ig, majd utána kicsit lassabban, amíg a küszöbérték eléri a 63 évet.

Szerbia

A férfiak nyugdíjkorhatára 65 év, a nők 63 évesen és 2 hónaposan mehetnek nyugdíjba, valamint legalább 15 munkaévvel kell rendelkezniük.

Szlovákia

Szlovákiában egészen alacsony, 62 év 7 hónap az általános korhatár. Ezt 2023-ig fokozatosan emelik 64 évre, de egy jelenleg hatályos döntés értelmében annál feljebb már nem emelkedik a küszöb.

Szlovénia

Szlovéniában 65 év az általános nyugdíjkorhatár, azonban a nők legalább 20 évnyi jogviszony igazolásával már 64,5 évesen, 40 évnyi jogviszonnyal pedig mindkét nem képviselői, akár már a 60 éves kor betöltésével is nyugdíjba vonulhatnak. A gyermekes nők Szlovéniában további korkedvezményben részesülhetnek.

Ukrajna

Ahhoz, hogy Ukrajnában valaki 60 évesen vonulhasson nyugdíjba, 28 év munkaévvel kell rendelkeznie. Ha a munkaéve nem elegendő, akkor vagy meg kell vásárolnia a hiányzó éveket, vagy 63-65 éves koráig kell dolgoznia. Míg a 15–18 munkaévvel rendelkező ukránoknak 65 éves korukig, addig a 18–28 munkaévvel rendelkező ukránoknak 63 éves korukig kell dolgozniuk.