Öregségi nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2017

Öregségi nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2017

A nők kedvezményes nyugdíjában, illetve korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzésére vonatkozó évi szabályokat az alábbiakban foglalom össze. Öregségi nyugdíj melletti munkavégzés szabályai

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az e kategóriák valamelyikébe tartozó személy munkavégzése esetén a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

– Amíg az ellátásban részesülő személy adott évi bruttó keresete nem éri el a törvényben meghatározott éves keretösszeget  addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető.

– Ha a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl a nyugdíjas/korhatár előtti ellátott/szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, akkor vissza kell fizetnie a decemberi nyugellátást/korhatár előtti ellátást/szolgálati járandóságot.

Szüneteltetés a közszférában

A nők kedvezményes nyugdíja saját jogú öregségi nyugdíjnak minősül. A közszférában dolgozó saját jogú nyugdíjas nyugdíjának folyósítását viszont mindaddig szüneteltetik, amíg közalkalmazotti vagy az alább felsorolt bármely hasonló jogviszonya fennáll.

A törvény e tekintetben azonos elbírálás alá vonja a korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot is, tehát azok folyósítása is szünetel mindaddig, amíg a közalkalmazotti vagy az alább felsorolt bármely hasonló jogviszony fennáll.

Vagyis szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj – így a nők kedvezményes nyugdíja, valamint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság  – folyósítását, ha a nyugdíjas hölgy / korhatár előtti ellátott / szolgálati járandóságban részesülő:

– közalkalmazotti jogviszonyban,

– kormányzati szolgálati jogviszonyban,

– állami vezetői szolgálati jogviszonyban,

– közszolgálati jogviszonyban,

– bírói szolgálati viszonyban,

– igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

– ügyészségi szolgálati viszonyban,

– fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy

– a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

 

A vonatkozó törvényi rendelkezéseket a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. – C.§-ai tartalmazzák:

A versenyszférában történő foglalkoztatás esetén

83/B. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított (ez a nők kedvezményes nyugdíja), vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy (ez szintén a nők kedvezményes nyugdíja azon hölgyek esetében, akik 2011. december 31-én már rendelkeztek 40 évi jogosultsági idővel)  a tárgyévben … biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást … vissza kell fizetni. E § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem (vagyis az a kereset nem számít be, amit a közszférában keres közalkalmazottként, köztisztviselőként a nyugdíjas – ilyen eset lehet például, ha az év egyik felében közalkalmazottként, majd a másik felében már munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban dolgozik a nyugdíja mellett).

(2) A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – hivatalból dönt. (A hivatkozott 97.§ (5) bekezdése szerint a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.)

(4) A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. …

A közszférában történő foglalkoztatás esetén

83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

(2) A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján – hivatalból dönt.

(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

(4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.

(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (Mely szerint az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti növeléssel – lásd később: Nyugdíjnövelés -, továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel – a növelés időpontjának és az egyes emelések esedékességének figyelembevételével – növelt összege illeti meg.)

A korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzésére vonatkozó szabályok közel azonosak, amelyeket a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról (is) szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése ekként szabályoz:

A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdését (ez a versenyszférában végzett munkára és az éves keretösszegre vonatkozik, fentebb idéztem) és 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését (ez a közszférában történő alkalmazásra vonatkozik, ezt is idéztem) kell alkalmazni, azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni.

A közszférában történő nyugdíj melletti alkalmazás esetére vonatkozó szabályt egy érintett magyar állampolgár sikerrel megtámadta az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Arra hivatkozott, hogy diszkriminatív és aránytalan jogsérelmet szenvedett azáltal, hogy nyugdíjas közalkalmazottként megszüntették a nyugdíja folyósítását. Elsősorban azt nehezményezte, hogy egyes közszférás jogviszonyban álló nyugdíjasok – így a miniszterek és a polgármesterek – mentesülnek e szabály alól. Másodsorban pedig azt tekintette megkülönböztető jellegű elbánásnak, hogy a versenyszférában a nyugdíja mellett munkát vállaló személyt nem sújtja a nyugdíj felfüggesztése.

A strasbourg-i bírói testület 2015. december 15-én kelt ítélete szerint az egyes nyugdíj melletti alkalmazotti kategóriák – egyrészt a köz-, illetve a versenyszférában foglalkoztatottak, másrészt az egyes közszolgálati kategóriák – eltérő kezelését nem alapozza meg semmilyen objektív és ésszerű érv. A Bíróság megállapította, hogy az állam megsértette az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Európai Egyezménye 14. cikkét, emiatt a panaszosnak megítélt nettó 15 ezer euró vagyoni és nem vagyoni kártérítést, továbbá 3 ezer euró perköltséget. Az ítélet 2016. március 15-én válhat jogerőssé, ha addig a magyar állam nem kéri az esetnek a Bíróság 17 tagú Nagykamarája elé történő utalását. A jogerőre emelkedést követően 3 hónapon belül kell az államnak fizetnie.

55 évesnél idősebb munkavállaló foglalkoztatói kedvezménye

Az 55 év feletti munkavállaló – aki lehet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy korhatár előtti ellátott vagy szolgálati járandóságban részesülő is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho csak 27% – 14,5% = 12,5%). Emellett 100 ezer forint bruttó bérig mentesül a szakképzési hozzájárulás fizetése alól is. Abban hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

A munkabért terhelő közterhek

A munkaviszonyból származó jövedelmet e kategóriákban minden (a munkabéreket szokásosan terhelő) elvonás érinti:

a munkáltatót terheli:

27% szociális hozzájárulási adó (az 55 évesnél idősebb munkavállalókra vonatkozó kedvezményt viszont a feltételek fennállása esetén érvényesítheti), 1,5% szakképzési hozzájárulás,

a munkavállalót terheli:

15% szja, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerő-piaci járulék.

Kedvezményt csak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek kapnak: nekik – a saját jogú öregségi nyugdíjashoz hasonlóan –  szintén nem kell megfizetniük a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (kivéve, ha szünetel a nyugdíj folyósítása), illetve az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékot.

Összességében

a munkáltató közteher-költsége: 28,5% (ha nem érvényesítheti az 55 évesnél idősebb munkavállalókkal kapcsolatos szocho-kedvezményt)

a munkavállaló közteher-költsége: 33,5% (kivéve a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyeket, az ő esetükben a közteher 29%)

Nyugdíjnövelés

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása (illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége) alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. Saját jogú nyugdíjas a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy is, így rá is ezek a rendelkezések vonatkoznak.

Korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot nem lehet ilyen módon növelni, viszont a mukavégzéssel e két kategória esetében további szolgálati idő szerezhető az erre vonatkozó feltételek teljesülése esetén. A nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzéssel viszont további szolgálati idő már nem szerezhető.