Nyugdíjkorhatár változás: így mehet nyugdíjba 2023-ban!
Mivel a nyugdíj korhatár 62 évről 65 évre történő fokozatos felemelése 2022-ben befejeződik, 2023-tól már csak arra kell figyelemmel lenni, hogy az adott naptári évben ki tölti be a 65. életévét. A nők negyven év jogosultsági idővel természetesen továbbra is nyugdíjba mehetnek – olvasható az adó.hu–n.
A nyugdíjtörvény szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.
2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.
A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől – figyelmeztet a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő .
Öregségi nyugdíjkorhatár
Mivel a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő fokozatos felemelése 2022-ben befejeződik, mert az 1957-ben, vagy ezt követetően született személyeknek azonosan a 65. életév betöltése a születési évük szerinti nyugdíj korhatár, 2023-tól már csak arra kell figyelemmel lenni, hogy az adott naptári évben ki tölti be a 65. életévét.
2023-ban az 1958-ban születettek kerülnek ebbe a helyzetbe, és 65. születésnapjuktól kezdve igénybe vehetik majd az öregségi nyugdíjat, ha rendelkeznek az előírt hosszúságú szolgálati idővel.
A 65. életév betöltése – amennyiben erre szükség lenne – az öregségi résznyugdíj igénylésére is módot fog adni ennek a korosztálynak is.
Szolgálati idő követelmény
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, célszerű átgondolni, hogy mikortól kérjük az ellátást.
Ez a kérdés az 1958-ban született személyeket is érinti majd jövőre, a 65. születésnapjuktól, a nyugdíj korhatáruk betöltésétől kezdve.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2022-ben történik a nyugdíjba vonulás, a nyugellátás összege a 2022. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és részesülünk a 2023. évi éves, januári nyugdíjemelésben. Ezzel a 2022-es lehetőséggel csak az 1957-ben, vagy azt megelőzően születettek élhetnek, az 1958-ban születettek természetesen még nem.
Ha 2022. után, 2023-ban történik a nyugdíjba vonulás, a 2023. évi kiszámítási szabályok szerint állapítják meg a nyugdíjat, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2024-ben jár. Ez a lehetőség már az 1958-ban születetteket is érinteni fogja, a korábban született, de nyugdíjat még nem igényelt személyekkel együtt.
Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.
A 2023. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A valorizációs szorzószámok közzététele minden év márciusában történik. Így arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz az adott évben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet. (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)
