CSALÁDOK FIGYELEM >>> VADONATÚJ CSALÁDI HÁZ 1,5 MILLIÓ FORINTÉRT
Átlagosan negyven százalékkal olcsóbban lehet lakáshoz vagy házhoz jutni, ha valaki a tégla helyett a vályogot választja. A legolcsóbban a keleti megyékben juthatunk vályogházhoz, egy 90 négyzetméteres ingatlant, akár 1-2 millió forintért is meg lehet kapni, megfelelő szigeteléssel pedig növelhető az ingatlan értéke.
Bár a régi időkben a vályog elterjedtsége megkérdőjelezhetetlen volt, mára már sokkal vegyesebb a megítélése, hiszen víztűrő képessége nem a legjobb, az építkezéskor hosszú kiszáradási idővel kell számolni, majd pedig zsugorodási repedések jelentkezhetnek, és igen nehezen szabványosítható. Mindezek ellenére pozitív tulajdonságai elvitathatatlanok, így például az, hogy képes gyorsan reagálni a páratartalom megváltozására, környezetbarát, többször is felhasználható és kiváló hőszigetelő – derül ki az Otthontérkép legfrissebb elemzéséből.
Tégla vagy vályog?
Országos viszonylatban a vályogházak átlagára 127 ezer forint négyzetméterenként, ami 40 százalékkal alacsonyabb a téglából épült házak áránál. Ez a különbség látható módon megjelenik a különböző ingatlantípusok esetén is, így például míg egy újszerű tégla ingatlant 304 ezer forintos négyzetméterárért vásárolhatunk meg, addig ugyanez vályogból 169 ezer forint/négyzetméter.
Keleten érdemes keresni
A vályogház-kínálat nagy része a keleti és a középső országrészekre koncentrálódik, leginkább a kisebb falvakban, tanyákon találkozhatunk ilyen épületekkel, jóllehet a nagyvárosok peremén is gyakran előfordulnak.
„Újabban a fővárosi agglomerációban és a Balaton és a Velencei tó környékén is növekszik a népszerűsége, főleg a téglához képest alacsonyabb ára és hőtartó tulajdonságai miatt” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. A szakértő ugyanakkor utalt az Otthontérkép vályog-érték térképre, amelyből egyértelemű, hogy a fent említett környékeken a legdrágábbak a vályogépületek.
Már ötmillióért is vehet egy családi házat
Területi elhelyezkedés függvényében az ingatlanok ára igencsak nagy eltérést mutat. Egy 90 négyzetméteres 2-3 szobás vályog otthon Budapesten például átlagosan 31 millió forint, ezzel ellentétben Vas és Nógrád megyében már ötmillió forintért hozzá lehet jutni egy hasonló kvalitásokkal bíró házhoz. A viszonylag drága vályogházak többsége – a fővárosi és a balatoni körzeten kívül – Szolnokon, Kecskemét környékén és Debrecen közelében található.
A vályogházak jellemzően alapozás nélküli épültek, ezért a talaj felől felvett nedvesség a fő ellenségük. Ez ellen úgy védekeznek, hogy az épület alá úgynevezett XPS táblákat csúsztatnak be, amik tökéletesen víztaszítóak. A vályogházaknál többnyire fagerendás födémet használtak, amelyre agyagtapasztásos deszkaborítás került. Ez a födémfajta jobb hőszigetelő, mint a monolit vasbeton födém, de ezen is lehet javítani, egy párafékező réteget kell leteríteni, és arra 15-20 cm vastagságban lehetőleg eltolt illesztésekkel két rétegben üveggyapot tekercseket vagy táblákat kell elhelyezni.